Dalriada Vdj Meg, Lng! (i.rsz)
Felszállóban a hajnali dér.
Ne sírj, Lelkem, qz a vér!
Szép Vitézem, lóra ne ülj!
Ellenség most nem menekül!
Elment a harcba a Kedvesem,
Nélküle mit sem ér életem.
Bátor, de ellen is számos,
Nyila-kardja mindnek halálos!
Visszajövök majd szél szárnyán,
Ha Te vársz, ezer éj sem állíthat meg!
Visszajövök, mert vár P rám,
Elbúcsúzni, ölelni a Kedvesemet!
Szél, mondd el, mi zajlik amott?
Él-e még szeretQm, vagy már rég halott?
„Vér öntözte falutok földjét.
Sok szép vitéz lehelte ki lelkét."
Holló, jöjj Te láttad a végét!
Az én daliám ontotta-e vérét?
„Határitok zöld füve veresre van festve.
Daliád is ott veszett, nem menekült egy se!"
Hq paripa! Visszajöttél? Mondd el most nekem,
Szép szemét, amíg lehunyta, szólt-e Kedvesem?
„Hozzád küldött, szép leány, üzenetét hozom:
A síron innen, azon is túl- szeretni fogom!"
Visszajövök majd szél szárnyán,
Ha Te vársz, ezer éj sem állíthat meg!
Visszajövök, mert vár P rám,
Elbúcsúzni, ölelni a Kedvesemet!
