Ruzsa Magdolna Egyszer
Egyszer arra járhatnál, egyszer rám találhatnál
És akkor belém eshetnél, s rögtön el is vihetnél
Vagy inkább ott maradhatnál, nálam bekuckózhatnál
Simán átölelhetnél, csak hallgatnál és kérdeznél
Egyszer megszoríthatnál, aztán megsimíthatnál
Egyszer összehajthatnál, aztán szétbogozhatnál
Egyszer megpörgethetnél, aztán le is fékeznél
Egyszer be is zárhatnál, egyszer kiengedhetnél
Egyszer rám hajolhatnál, s akkor nagyon kívánnál
S én meg ott feküdhetnék, kicsit nagyon remegnék
Egyszer elkergethetnél, aztán sírva kérhetnél
Aztán átölelhetnél, s hagynám: kiengesztelnél
Egyszer megröpíthetnél, széllel szemben engednél
Aztán szépen leszednél, magad mellé fektetnél
Aztán megdicsérhetnél, büszkén körbe nézhetnél
A végén összeszedhetnél, és egy bambit fizetnél
Egyszer megviccelhetnél, mintha nem is szeretnél
Aztán átölelhetnél: Ronda vicc volt, röhögjél!
Egyszer szét is kaphatnál, aztán összerakhatnál
Egyszer zsebre vághatnál, aztán kigombolhatnál
Egyszer zongorázhatnál, s hozzá áriázhatnál
Egy-két dalt komponálnál, rólam áradozhatnál
Aztán elnémulhatnál, s kérdőn rám pillanthatnál
Egy kis tapsra várhatnál, várhatnál, várhatnál...
Egyszer megfürdethetnél, aztán megtörölhetnél
Aztán megfésülhetnél, aztán ki is festhetnél
Egyszer megrajzolhatnál, aztán kiszínezhetnél
Aztán megszépítgetnél, akkor nagyon szeretnél
Egyszer úgy kopoghatnál, mintha nem is te volnál
Aztán nagyot nevetnél, mintha mégis te lennél
Egyszer eljegyezhetnél, gyémánt gyűrűt vehetnél
S akkor úgyis tehetnél, mintha tényleg léteznél
